|
 |
|
|
... harcol ertem.
Tolem fugg melyike leszek.
S megsem olyan konnyu ez
Erzem,ha nem vigyazok elveszek.
Egyik hatalom int a jora,
A masik csak bunre csabit.
Az egyik lepteim ovja,
Romlasra tor a masik.
S megis miert haboz az ember
Mikor ezt oly tisztan latja
Miert gyenge a bunnel szemben
Mikor ez csak szennybe rantja.
Miert ne... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Közel a vég.
Vágtatva száguld az élet.
Vad szele megcsapja arcom.
Rohanva szálnak az évek,
S én vívom keményen harcom.
Két hatalom harcol értem.
Tőlem függ, melyiké leszek.
S mégsem oly könnyű ez, érzem,
Ha nem vigyázom elveszek
Egyik hatalom int a jó... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Úgy látszik mostanában akaratlanul is rákényszerülök arra, h. eme személytelen csatornán kelljen véleményt nyilvánítanom, és üzeneteket küldeni bizonyos személyekhez. Ami persze nem garancia, mert vagy meghallgatásra, vagy süket fülekre talál. De mivel a semminél ez is több meg jobb, hát megpróbálom. Mai írásom ahhoz az emberhez szól, aki ismeretlen célból ugyan, de már jó ideje... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tengerpart, naplemente, giccs
- Nem baj, ha ide fekszem? - tette fel Edit a költői kérdést, s meglebbentetve a méretes fürdőlepedőjét leterítette az enyém mellé a tengerparti homokra. Némán figyeltem, ahogy gondosan eligazgatja a törülköző sarkait, kisimítva belőle a ráncokat, aztán amikor megelégedett az eredménnyel végighasalt rajta. Leengedtem a kezemben lévő könyvet,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vágtatva száguld az élet.
Vad szele megcsapja arcom.
Rohanva szálnak az évek,
S én vívom keményen harcom.
Két hatalom harcol értem.
Tőlem függ, melyiké leszek.
S mégsem oly könnyű ez, érzem,
Ha nem vigyázom elveszek
Egyik hatalom int a jóra,
A másik csak bűnre csábít.
Az egyik, lépteim, óvja,
Romlásomra tör a másik.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Végül nem tudtam ellenállni a gofri csábításának. Amint azon járt az agyam, hogy vissza kéne fordulnom, észrevettem egy magányos srácot az egyik padon, aki elmélázva bámult maga elé. Gyönyörű szemekkel! Ezt nem hagyhattam ki. Magabiztosan kihúzva magam, halvány mosollyal az arcomon elsuhantam mellette, akárha egy kósza lufit imitáltam volna. Eddig jól is ment minden, mert f... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Egy éjszaka.
Éjszaka...
Sötét, belvárosi utcák...
Lépteim koppanó neszezése...
Egy lány áll az egyik kapualjban, fázósan összehúzza magán, alig takaró kabátját.
Elmegyek mellette, rá sem nézek -Prosti- gondolom magamban, utánam szól:
- Nem akarsz szexelni -kérdi fogvacogva, megállít esdeklő hangja.
Visszafordulok, akárhogy taszít... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kicsim
Álmosan bolyongok a sötét lakásban, tapogatom a falat, a padló itt-ott megnyikordul lépéseim súlya alatt. Egy résnyire nyitott ajtó előtt megállok, kissé jobban kitárom, hogy bekandikálhassak rajta. A szobából egyenletes, mély szuszogás hallatszik, és az óra ketyegése elnyomja lélegzetem ütemes moraját. Óvatosan belépek, az ablakon beszűrődő holdsugár utat m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Közel a vég
Vágtatva száguld az élet.
Vad szele megcsapja arcom.
Rohanva szálnak az évek,
S én vívom keményen harcom.
Két hatalom harcol értem.
Tőlem függ, melyiké leszek.
S mégsem oly könnyű ez, érzem,
Ha nem vigyázom elveszek
Egyik hatalom int a jóra,
A másik csak bűnre csábít. |... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Peter Handke (Fordította: Thurzó Gábor)
A világra jöttem.
Lettem. Nemzettek. Keletkeztem. Növekedtem. Megszülettem. Az anyakönyvbe bevezettettem. Öregedtem.
Megmozdultam. Testem tagjait mozdítottam. A testemet mozdítottam. Egy helyben mozogtam. A helyemről elmozdultam. Egyik helyről a másikra mozdultam. Mozognom kellett. Mozdulni tudtam.
|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
THAO KÖNYVE
IMA
Jóságos,mosolygó szemű,kinek én annyit kivallottam, bánatot,örömet,most is itt vagyok.Odaadom neked a szívem egy kicsit.Sok újat nem találsz benne,hiszen mindig látod.Csak tudod,hogy kell ilyen alkalom,amikor gondolatban elérhetlek.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Halottak napja
A porhanyós út híven őrizte meg a talp jellegzetes nyomát. Az apró kövek halkan, a helyhez méltó csendes roppanással morzsolódtak szét a rájuk nehezedő súly alatt. A cipő finom, sejtelmes reccsenő hangja, a puha bőr gyűrődének alig hallható szusszanása, mint ritmikus halk zene kísé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szeretet.
Az esthajnalcsillag sugarán érkezett,
Szívében reménnyel, s intett nekem,
a szivárvány hídjára léptem vele,
S szárnyaltam lelkesen nagyon messzire.
Csillaglovának patkója szikrát szórt,
Amerre jártunk, csak boldogság volt.
Mond, ke... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Amikor eljön a tavasz, és először süt ki a nap, mikor a hosszú sötét, szürke téli napok után újra úgy érzi az ember, hogy jó lenne ismét napfürdőzni, megmelengetni a test minden porcikáját, én is azonnal cselekszem. Elsőként a felesleges szőrzettől kell megszabadulni, amely számomra kellemetlenül göndörödik a hasam alatt. Miután ez megtörtént és a péniszem teljesen csupasz, össze k... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... A magyar lélek égig érő csodafái
Írta: Szántai Lajos
Csomortáni Gál László művei a legősibb formavilágból táplálkoznak, bennük egy olyan képi világ mutatkozik meg, melyet úgy járhatunk be, mint a rejtelmekbe való beavatódás csodálatos és hatalmas ívű útját.
Hogy Európa kellős közepén hogyan lehet megmaradni emberként, Csomortáni művei szépen pé... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| A teraszon ülök és hallgatom a csendet, a madarakat. Szinte idillikus helyzet, vállamon férfikezek oldják az elmúlt napok fáradtságát, előttem forró tea gőzölög, egzotikus japán teafűből. A nevét már kérdeztem párszor a készítőjétől, de mindig halvány félmosoly volt csupán a válasza, arra utalva, hogy valószínűleg soha nem venném a fáradtságot, hogy magamnak hajkurásszam a nyilván ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Leszkai András : Moha bácsi meséi
Jó reggelt, jó napot, jó estét
Egy napfényes, nyári reggelen, körülbelül öt esztendős koromban, kiszaladtam kertünk ajtaján az utcára. Óriási boldogságot éreztem pusztán attól, hogy élek, hogy létezik ilyen gyönyörű reggel, és hogy süt a nap a kertünkkel szemben lévő erdőre. Hangos csattanás-sal rántottam be magam után kertünk ajt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Füle Lajos
Közel a vég
Vágtatva száguld az élet.
Vad szele megcsapja arcom.
Rohanva szálnak az évek,
S én vívom keményen harcom.
Két hatalom harcol értem.
Tőlem függ, melyiké leszek.
S mégsem oly könnyű ez, érzem,
Ha nem vigyázom elveszek
Egyik hatalom int a jóra,
A másik csak bűnre csábít.
Az ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| Valahonnan messziről, a távolból kopogást hallok. Mogorván fordulok át a másik oldalamra, de a zaj csak nem szűnik. Kábán ülök fel az ágyban, az ajtón túlról a szobapincér szólongat: ,,Hölgyem, szobaszerviz! Meghoztam a reggelit!" Néhány másodpercig magam elé bámulok, de akárhogy is töröm a fejem, nem és nem emlékszem rá, hogy rendeltem volna bármit is. Felkelek az ágybó... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nehezen kapok levegőt, légszomj fojtogat. Mellkasomra mázsás kőként nehezedik a roppant víztömeg súlya, arcomat szorítja a búvármaszk, egy vékonyka hang nyüszítve hajtogatja rendületlenül a fejemben: ,,ki a vízből, ki a vízből".
Alighanem az életösztön lehet.
Mégis ellentmondok neki, próbálok nyugodt maradni és egy helyben lebegni. Vérem dermesztően hideg, hozz... |
|
|
|
|
|
